Kategóriák
Táplálkozási trendek: holnap és ma
Táplálkozási akadémia hírlevél 9. évf. 10. szám - 2016.október. túlnépesedés, elhízás, mentes élelmiszerek, gluténmentes élelmiszerek szélesedő köre, pszeudogabonák, jól adagolható élelmiszerek stb.
The post Táplálkozási trendek: holnap és ma appeared first on Gluténérzékenység, Cöliákia, Gabonaallergia.
Táplálkozási akadémia Hírlevél – 9. Évfolyam, 10. Szám, 2016. Október
Táplálkozási trendek: holnap és ma
- Világszerte 1 milliárd ember éhezik, miközben a megtermelt élelmiszer harmada a szemétbe
kerül. - Hazánkban csupán a lakosság mintegy 20 százaléka táplálkozik egészségesen és fenntartható
módon. - 2050-re a 60 év felettiek száma megduplázódik majd a 2015-ös népességhez képest.
A táplálkozás életünk egyik dinamikusan változó területe. Szinte naponta jelenik meg egy-egy új étrendi irányzat, vagy új élelmiszer az üzletek polcain. Szinte naponta olvashatunk a táplálkozástudomány területén publikált új kutatási eredményt, ami sokszor átkeretezi ismereteinket, átformálja véleményünket az egyes élelmiszerekkel kapcsolatban. Mindemellett van néhány olyan globális jelenség, például a globális felmelegedés, amely nem csak az étkezésünkre, de életünk minden aspektusára rányomja a bélyegét. A továbbiakban néhány, napjainkban és az elkövetkez? években
jellemz? táplálkozási trendet mutatunk be.
Fenntartható táplálkozás
Számos globális társadalmi és környezeti jelenség hagyja „lábnyomát” az élelmiszer termelésen, valamint ennek következtében az élelmezés biztonságán is:
- A Föld túlnépesedése: az el?rejelzések alapján a bolygó népessége 2020-ra eléri a 8 milliárd f?t és 2050-re ez a szám várhatóan 9.1 milliárdra emelkedik majd. Ezzel a jelenlegi lélekszámhoz képest 34 százalékkal több fogyasztót kell majd elegend?, tápláló és biztonságos élelmiszerrel ellátni.
- Elhízási világjárvány – kontra éhezés és alultápláltság: jelenleg a Földön 1,5-2 milliárd ember túlsúlyos vagy elhízott, a mérleg másik serpeny?jében pedig 1 milliárd éhez? és további 1 milliárd „rejtetten alultáplált”, vagyis b?séges táplálkozás mellett is számos létfontosságú tápanyagban hiányt szenved? egyén áll.
- Id?söd? társadalom: az elmúlt évtizedekben a 60 év feletti lakosság aránya folyamatosan növekedett a világ szinte minden pontján és a következ? dekádokban a trend felgyorsulása várható. 2015 és 2030 között a 60 év felettiek számának 56 százalékos növekedésével számolhatunk. 2050-re pedig számuk eléri majd a 2,1 milliárd f?t, ami a 2015-ös népességszám duplája.
- Globális felmelegedés és a légszennyezés növekedése.
Az étel amit megeszünk nem csak az egészségünkre, hanem a környezetre is jelent?s hatással van. Az el?z?ekben említett hatalmas néptömegek elegend? és biztonságos élelmiszerrel való ellátásához a jelenlegi élelmiszertermelés 70 százalékos növekedése szükséges, mindez csökken? természeti er?források, pl. az erd?/földterületek zsugorodása, valamint a víz- és energiafelhasználás növekedése mellett. Mindeközben a megtermelt élelmiszer 33 százaléka jut a szemétbe.
A ma asztalunkra kerül? élelmiszer el?állítása felel?s az erd?k területcsökkenésének 80 százalékáért, felemészti a vízfelhasználás 70 százalékát és az emberi üvegházhatású gázkibocsájtás több mint 30 százaléka köthet? hozzá, valamint ez a legnagyobb oka a biológiai sokféleség, az ún. biodiverzitás (fajok száma, az egyes fajokon belül az egyedek változatossága) csökkenésének.
Az élelmiszer ellátás folyamatosságának és biztonságának fenntartása két pilléren nyugszik:
- mez?gazdaság és élelmiszeripar ökológiai lábnyomának csökkentése, vagyis a fenntartható
élelmiszertermelés - az egyéni és lakossági táplálkozási szokások megváltoztatása, vagyis a fenntartható táplálkozás
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mez?gazdasági szervezete, a FAO definíciója szerint a fenntartható étrendek környezeti lábnyoma kicsi, hozzájárulnak az élelmezés biztonságához, valamint a jelen és a jöv? generációinak egészségéhez. Védik és tiszteletben tartják a biodiverzitást és az ökoszisztémát, kulturálisan elfogadhatók, széles rétegek számára elérhet?k és megfizethet?k, biztonságosak, tápanyagtartalmuk megfelel?, továbbá biztosítják a természeti és emberi er?források optimális felhasználását.
A ma táplálkozása sok tekintetben eltér az ajánlásokban lefektetett irányelvekt?l. A fejlett országokban jellemz? például a telített zsírok, cukor és só túlzott, míg az élelmi rostok elégtelen fogyasztása. A fejl?d? országokban ezzel szemben az energiát szolgáltató tápanyagok gyakran tapasztalható elégtelensége mellett számos mikrotápanyag (pl. A-vitamin, jód és vas) felvételében mutatkozik hiány, bár f?ként az utóbbi jelenség a gazdagabb országokban is megfigyelhet?. Legnagyobb ökológiai lábnyoma az állati eredet? élelmiszerekben, f?ként húsban gazdag étrendeknek van. Ebb?l adódóan a húsfogyasztás mérséklésével biztosan csökkenthet? a környezetre nehezed? teher. Azonban
teoretikusan, bár eltér? mértékben, de ez az állítás minden élelmiszercsoportra igaz.
A környezeti hatások mellett természetesen els?dleges az étrend kiegyensúlyozott tápanyagtartalma és a szervezet sokrét? tápanyagszükségletének kielégítése. Kutatási eredmények igazolják ugyanakkor, hogy a kett?, vagyis az egészséges és fenntartható táplálkozás egymással párhuzamosan is megvalósítható. Táplálkozásunkat, illetve az élelmiszerválasztást azonban a környezeti aspektusok és az egészségünkre gyakorolt hatás mellett számos egyéb tényez?, például az élelmiszerek fizikai elérhet?sége, ára, a személyes preferenciák és ízlés, családi szokások, társadalmi kultúra is befolyásolja. Sokszor ezen tényez?k is közrejátszanak abban hogy a táplálkozási ajánlásokban
megfogalmazott tanácsok csak mozaikosan valósulnak meg.
Fenntartható húsfogyasztás
A fenntartható táplálkozás egyik sarkalatos pontja a húsfogyasztás kérdése. A hús számos okból étrendünk fontos épit?elemei közé sorolható: értékes teljes érték? fehérjeforrás, magas biológiai érték? vasat, B12-vitamint tartalmaz. Ugyanakkor jelent?sen hozzájárulhat a telített zsírbevitelhez (a választott húsrészt?l, illetve az elkészítés módjától függ? mértékben). Továbbá az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a feldolgozott (pl. pácolt, sózott, füstölt) és vörös húsok rendszeres, napi 50-100 g mennyiséget meghaladó fogyasztását összefüggésbe hozza a vastag- és végbélrák, hasnyálmirigy-, illetve prosztatarák kialakulásának magasabb kockázatával, bár ennek igazolására még további vizsgálatok szükségesek. Mindemellett a hús a világ számos pontján (köztük Magyarországon is) a táplálkozási kultúra központi része, mely nagyban hozzájárul az étkezés élményéhez.
A fenntarthatóság kérdésének fontosságát mi sem mutatja jobban annál, hogy egyre több nemzet (pl. Brazília, Egyesült Államok) táplálkozási ajánlásában megjelenik. A FAO a mediterrán étrendet tartja a fenntartható táplálkozási modellek egyik jó példájának. Az Európai Unióban, a WWF (World Wildlife Fund), a világ legnagyobb civil természetvédelmi szervezetének brit munkacsoportja pedig 2010-ben útjára indította a „2020 Livewell” programot. A kísérleti program pillanatnyilag három európai országban (Spanyolország, Svédország és Franciaország) zajlik. Célja az étrend módosítása által az üvegházhatású gázok kibocsájtásának 25 százalékos csökkentése a teljes élelmiszer láncban 2020-ig.
A 2020 Livewell program hat alapelve:
- Kerüljön több növényi eredet? táplálék (pl. zöldség, teljes érték? gabona) a tányérra!
- Változatos, színes étrend.
- Élelmiszer pazarlás csökkentése.
- Húsfogyasztás csökkentése.
- Nagyobb hangsúly a megbízható, környezetbarát módon el?állított (pl. FairTrade) élelmiszereken.
- Zsír-, só- és cukorfogyasztás mérséklése.
Fenntartható táplálkozás Magyarországon
Hazánkban az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok keretében mérték fel a fogyasztók élelmiszer fogyasztásának ökológiai lábnyomát.
Itthon az ökológiai lábnyom nagy részét a húsok (29%), a tej és a tejtermékek fogyasztása adja (24%). A cereáliák (16%), a zöldségek és gyümölcsök kisebb részt képviselnek (8%). Az élelmiszer-fogyasztásból származó ökológiai lábnyom 17%-át a zsiradékok, 1%-át a cukor fogyasztása teszi ki.
Magyarországon az egy f?re es? ökológiai lábnyom értéke a nyugat-európai értékeknél kisebb, ez a kisebb mennyiség? élelmiszer-fogyasztással magyarázható.
A kutatás eredménye szerint a jövedelem jelent?sen befolyásolja az élelmiszer-fogyasztás szerkezetét és mennyiségét. Csak a lakosság legfels? 20%-a tud fenntarthatóbb módon táplálkozni (vagyis esetükben nem növekszik a húsfélék, tojás, cukor és zsiradék fogyasztása, míg a zöldség- és gyümölcsfogyasztás nagyobb). A közepes jövedelm?ek nem élnek a viszonylag magasabb jövedelem
lehet?ségével a fenntarthatóbb élelmiszer-fogyasztás megvalósítására, a magasabb jövedelmet többletfogyasztásra használják fel. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás csak kiegészítésként jelenik meg és nem más élelmiszercsoport fogyasztása helyett. Ugyanakkor a vizsgálat meger?sítette azt is, hogy a magyar fogyasztóknak is tevékeny szerepe lehet az élelmiszer-fogyasztásból származó környezeti terhek mérséklésében. Például a táplálkozási felmérések eredményei szerint is igazolt túlzott átlagos energiabevitel csökkentésével, nem csak az egészségünknek tehetünk jót, de a természeti er?források mérsékeltebb használatához is hozzájárulhatunk.
Globális fogyasztói trendek
A fenntarthatóság mellett napjainkban számos egyéb olyan irányzat is érvényesül, amely befolyásolja az élelmiszerválasztást, ezen keresztül pedig az élelmiszeripar m?ködését. A legnagyobb nemzetközi piackutató ügynökség, a Mintel által összeállított lista alapján 2016-ban a következ? globális fogyasztói trendek tekinthet?k jellemz?nek:
- Mesterséges – az els? számú közellenség: globálisan és hazánkban egyaránt jellemz? a természetes, kevésbé feldolgozott, teljes érték? élelmiszerek iránti igény. Ez a fogyasztói elvárás az élelmiszeripart is ösztönzi a minél természetesebb (vagy annak tartott), a fogyasztó által könnyen azonosítható élelmiszer összetev?k használatára. Jellemz? példa erre, hogy a cukrot egyre többen váltják ki természetesnek és ezáltal egészségesebbnek gondolt édesit?szerekkel, például szirupokkal, kókuszvirág cukorral, nyírfacukorral, esetleg melasszal, mézzel. Azonban ezek cukor- és energiatartalma többségében csak hajszálnyival, sok esetben azonban semmivel sem kevesebb mint a cukoré, tápanyag-összetételük is ahhoz hasonló. Így fogyasztásukhoz szinte csak az ízben tapasztalható
esetleges el?nyök társulnak és esetükben ugyanúgy a hozzáadott cukrokra vonatkozó táplálkozási ajánlások az irányadók. - Minden helyettesíthet?: amíg a hagyományos élelmiszerek helyettesítése valamilyen összetev?jét (pl. tejcukor, glutén) tekintve módosított speciális termékkel korábban egyértelm?en valamilyen diétához köt?dött, addig ma már teljesen természetesen épülnek be a hétköznapok étrendjébe. Ezt a fogyasztói trendet tükrözi az ilyen termékek választékának lendületes b?vülése is.
Jellemz? példa erre a trendre a laktóz- és gluténmentes élelmiszerek szélesed? köre. A „minden mentes” táplálkozás világában azonban nem árt az esetleges kockázatoknak is tudatában lenni. Például a tehéntej, növényi italokkal történ? kiváltásával nem csak magas biológiai érték? fehérjék, hanem értékes kalcium felvételét?l is elesünk, ami hosszú távon negatívan befolyásolhatja csontjaink egészségét. A hagyományos, gluténtartalmú, teljes érték? gabonák kiváló rostforrások, ami számos gluténmentes alternatíváról nem feltétlenül mondható el. Az étrend tápanyag-összetételének optimalizálásában, az esetleges étrendi kockázatok kivédésében segít a dietetikussal történ? személyes konzultáció. - Öko – az új valóság: a hírlevél korábbi fejezetében részletesen bemutatott fenntartható, a környezeti er?források kíméletes felhasználásával készült, bio-/ökológiai termelésb?l származó élelmiszerek iránti igény is egyre jellemz?bbnek mondható. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a környezettudatos módon el?állított élelmiszerek tápanyag összetétele (pl. energia vagy zsírtartalma) nem különbözik lényegesen a hagyományos termelésb?l származó termékekét?l. Ezek fogyasztásában is a mértékletességnek kell megnyilvánulnia.
- Küls? és bels?: a fogyasztókban egyre inkább tudatosul az összefüggés, hogy a táplálkozás min?sége nagymértékben hatással van az egészségünkre, azon belül pedig nem csak a fizikai állapotunkra, hanem a közérzetünkre, szellemi teljesít?képességünkre, megjelenésünkre. Ennek jegyében jelenik meg a piacon számos funkcionális összetev?vel, pl. kollagénnel vagy probiotikummal dúsított élelmiszer.
- Mindenkinek: az aktív életmód népszer?ségének lassú, de ígéretes növekedésével párhuzamosan számos, a korábbi években jellemz?en csak élsportolók számára elérhet? speciális élelmiszer, sportital, étrend-kiegészít? vált széles körben megszerezhet?vé. A kifejezetten speciális táplálkozási igényt kielégít? termékek, étrend-kiegészít?k egyéni szükségességér?l, alkalmazásuk módjáról ajánlott sporttáplálkozásban jártas dietetikus segítségét kérni, akik a készítmények alkalmazásának egészségi kockázatáról is tájékoztatni tudnak.
- Igaz történet alapján: globalizált világunkban egyre érdekesebb az asztalunkra kerül? élelmiszer eredete, elkészítésének módja. Megfigyelhet? ugyanakkor a fejlett min?ségbiztosítási rendszerek m?ködtetése ellenére a nagyipari élelmiszer-termelés szembeni bizalmatlanság, a kézm?ves, hagyományos technológiával el?állított élelmiszerek növekv? népszer?sége.
- e-Forradalom: az internet, okos telefonok, applikációk az élelmiszerek beszerzését is forradalmasították.
- Génekbe kódolt táplálkozás: a nagyipari élelmiszertermeléssel szemben az ?si alapanyagok (pl. pszeudogabonák) és technológiák egyre nagyobb kedveltsége.
- Közösségi élmény: a gasztronómia mint népszer? téma, a f?zés, az étkezés élménye ma már a közösségi média segitségével nem csupán egyéni, de közösségi élmény lehet. (A gasztronómia az étel, az ételkészítés, az elfogyasztás mestersége és egyben kultúrája, ötvözve a társadalmi háttérrel, hagyományokkal.)
- Asztal egy személyre: Minden korcsoportban világszerte egyre több az egyszemélyes háztartás. Felmerül tehát az igény a kis kiszerelés?, visszazárható, jól adagolható élelmiszerek iránt.
- A zsírok rehabilitációja: A táplálkozástudományi kutatások fókusza az elmúlt néhány évben a zsírokról átterel?dött a szénhidrátokra, azon belül is leginkább a cukrokra. Az étrend zsírtartalmának vonatkozásában ma már inkább a min?ségi szempontok, a zsírsav-összetétel került el?térbe. Jól példázza ezt a koleszterinre vonatkozó táplálkozási ajánlások változása az Egyesült Államokban.
- Mindent a szemnek: Hosszú évtizedekig az élelmiszeripari innováció központjában az íz állt. A közösségi média, tartalommegosztó oldalak korában azonban a látvány legalább ennyire fontos. Ez a tény pedig az élelmiszerek és azok csomagolásának megjelenését is egyre inkább befolyásolja majd.
Felhasznált irodalom:
- Csutora M, Vet?né Mózner Zs: Az élelmiszerfogyasztás környezeti hatása. Élet és tudomány 2015.05.13. LINK
FAO: Dietary guidelines and sustainability. LINK - Hackman RM, Aggarwal BB, Appelbaum RS et al.: Forcasting Nutrition Research 2020. Journal of the American College of Nutrition, 2016; 33:4, 340-346, DOI: 10.1080/07315724.2014.943113
- Hallström E, Carlsson-Kanyama A, Börjesson P Environmental Impact of Dietary Change: A Systematic Review. Journal of Cleaner Production 2015;91: 1-11.
- Livewell report LINK
Mintel: Global Food and Drink Trends 2016. LINK - OPDHP (Office of Disease Prevention and Health Promotion): Scientific Report of the 2015 Dietary Guidelines Advisory Committee, Part D, Chapter 5, Food Sustainability and Safety LINK
- United Nations: World Population Ageing Report 2015. LINK
- WWF. Livewell 2020 LINK
- WHO: Q&A on the carcinogenicity of the consumption of red meat and processed meat, 2015 LINK
The post Táplálkozási trendek: holnap és ma appeared first on Gluténérzékenység, Cöliákia, Gabonaallergia.
Forrás: https://glutenerzekeny.hu/taplalkozasi-trendek-holnap-es-ma-201610/
Datum: 2016-10-26 21:21:51