Az egészség és a jó erőnlét titka a változatos táplálkozás, a megfelelő vízfogyasztás és a rendszeres testmozgás. A gluténmentes étrend összeállításánál megkülönböztetett figyelmet fordítsunk az arányokra ! Minden főétkezésnél fogyasszunk zöldségeket és gyümölcsöket gluténmentes diétában is! A gyümölcsök és zöldségek ballasztanyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket és antioxidánsokat tartalmaznak. Naponta 3 adag zöldséget és 2 adag gyümölcsöt ajánlott fogyasztani, lehetőleg különféle színűeket (1 adag = legalább 120 g = egy maréknyi). Gluténmentes étrend összeállításakor iktassuk be a gabonaféléket, burgonyát, hüvelyeseket!
A gabonából készült termékek, pl. a gluténmentes kenyér, gluténmentes tésztafélék, a burgonya, a rizs, a hajdina, az amaránt és a quinoa, valamint a hüvelyesek, pl. a bab, a borsó, a lencse, a csicseriborsó, sok szénhidrátot és ballasztanyagot tartalmaznak, de van bennük fehérje, vitamin (főleg a B-csoportba tartozók) és ásványi anyagok is. Ezek a gluténmentes élelmiszerek a szervezet számára könnyen hasznosítható energiát szolgáltatnak. Az ebbe a csoportba tartozó élelmiszerekből minden főétkezésnél egy adagot, tehát naponta 3 adagot ajánlatos fogyasztani. Egy adag = 80 - 100 g gluténmentes kenyér, kb. 200 g burgonya, kb. 100 g gluténmentes tészta, 60 - 100 g hüvelyes. Gluténmentes étrend betartásakor naponta fogyasszunk tejet és tejtermékeket. A tejben és a tejtermékekben, pl. a joghurtban, a túróban és a sajtban fehérje, zsír, kalcium és vitaminok találhatók. Fogyasszon ezekből 2 - 3 adagnyit, lehetőleg csökkentett zsírtartalmút. Egy adag = kb. 200 ml tej, 150 - 180 g joghurt vagy túró, 30 g sajt. Gluténmentes diéta esetén naponta fogyaszthatunk húst, halat és tojást. A húsban, halban, tojásban fehérje, zsír, ásványi anyagok és B-vitamin található. Ide sorolhatók a növényi fehérjeforrások, pl. a tofu, de részben a hüvelyesek is. Gluténmentes diétában naponta váltakozva 1 adag húst vagy halat (kb. 100 - 120 g) vagy alternatívaként hetente kétszer hüvelyeseket (kb. 60 g), illetve más fehérjeforrást ajánlatos elfogyasztani. A legegészségesebb a sovány marhahús, a szárnyasok és a hal.
Gluténmentes diéta betartása esetén mértékkel fogyasszon naponta zsírokat, olajokat, édességeket
A zsírok és olajok esszenciális zsírsavakat és zsírban oldódó vitaminokat (A, D, E, K) tartalmaznak.
A legegészségesebbek a növényi olajok, a hidegen sajtolt olívaolaj és a magolajok.
Naponta legfeljebb 3 adagnyit fogyasszon ezekből (egy adag 10 g).
Az állati eredetű zsírokat, pl. a vajat csak mértékkel fogyassza.
Édességet, sós rágcsálnivalót és cukrozott italokat csak esetenként fogyasszon, és bánjon takarékosan a cukorral.
A gluténmentes étrend betartásakor arra is ?gyelni kell, hogy az élelmiszerekbe tárolás vagy az elkészítés során se kerüljön glutén. Néhány tanács betartásával ez könnyen megelőzhető. Alakítson ki új rendet a konyhaszekrényben és a kamrában .Különítse el a glutént tartalmazó termékeket a gluténmentesektől, alakítson ki egy „gluténmentes sarokot”! Két kenyérpirítót használjon: az egyikbe mindig csak a gluténmentes kenyeret tegyen! Gluténmentes pékárúnak használjon külön kenyérkosarat, kenyértartót ! Olyan kézzel ne érintsen meg gluténmentes élelmiszert, mellyel előtte gluténtartalmú élelmiszert fogott meg!Ez vonatkozik a konyhatechnikai eszközökre is! A gluténmentes ételeket csak tiszta felületekre (munkalapra, sütőlapra stb.) szabad tenni. és a használandó konyhaeszközöket (főzőkanál, szűrő stb.) a sütés vagy főzés előtt alaposan meg kell tisztítani!
Az olyan felületeket, melyekre glutén kerülhetett,takarjon le sütőpapírral vagy alufóliával!
Gabonaőrlő használata esetén figyeljen arra, hogy azt kizárólag gluténmentes gabona őrlésére használják!
A fából készült eszközöket külön csak a gluténmentes ételek készítésére szabad használni, mert a résekben lisztmaradék ülhet meg!Célszerű inkább ezeket kerülni.
Ne használjon olyan olajat vagy vizet, melyben előzőleg gluténtartalmú étel sült vagy főtt!
forrás: http://www.mixabc.hu/glutenmentes-etrend/
A lisztérzékenység az immunrendszer tartós érzékenysége a glutén nevű fehérjével szemben.
A glutén számos gabonafélében megtalálható.Az érintettek nem ehetnek olyasmit, amiben gluténtartalmú gabona van.
Azoknál a gyermekeknél és felnőtteknél, akik az erre vonatkozó genetikai hibát hordozzák, a gluténtartalmú ételek, élelmiszerek fogyasztása immunreakciót indít be a bélben, melynek következtében krónikus gyulladás alakul ki, a vékonybél bolyhai pedig elsorvadnak, ezt atró?ának hívják.
A vékonybél nyálkahártyáját bolyhok és apró kidudorodások borítják, melyek célja a tápanyagfelszívó felület megnövelése.
A lisztérzékenység esetén a vékonybél nyálkahártyája sérül, mivel annak bolyhai szinte teljesen visszafejlődnek.
A föntiek következtében kevesebb tápanyag szívódik fel, esetleg semennyi sem, így alultápláltság és hiánytünetek lépnek fel.
A lisztérzékenység kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszanak, viszont még nem kutatták fel mindazokat a géneket, amelyek az öröklésben szerepet játszhatnak.
Jellemző tünet lisztérzékenység esetén a hasmenés, a fogyás, a romló erőnlét, a pu?adás, a hasfájás, az émelygés, gyermekek esetében pedig a növekedési zavar.
Egyes esetekben egyéb tünetek is fellépnek, például vashiány, vérszegénység, csontritkulás, a menstruáció elmaradása, vitamin,vagy ásványianyag hiány.
Más, az immunrendszert érintő megbetegedések, pl. 1. típusú cukorbetegség, pajzsmirigybetegségek, valamint neurológiai kórképek, is utalhatnak lisztérzékenységre.
A lisztérzékenység tünetei olyan sokfélék lehetnek, hogy a tüneteket különböző klinikai formákra osztják. A glutén tartalmú ételek hatására az irritabilis bélszindrómánál leírt tünetek, - puffadás, - hasi fájdalom, - hasmenés éppúgy előfordulhatnak, mint - bőrtünetek, - fáradság, - ízületi fájdalmak vagy - migrén. A glutén érzékenység pszichés zavarok hátterében is állhat, vagy azok súlyosságát fokozhatja. Ide tartozhat: - a figyelemhiányos tünetegyüttes, - a depresszió vagy akár - a skizofrénia is. Utóbbi kórképek esetén azonban nem azt szeretnénk sugallani, hogy pusztán a glutén kihagyásával megoldódna a probléma, bár esetenként nagy javulás érhető el. A glutén érzékenység terápiája a glutén tartalmú ételek kihagyása az étrendből. Ennek ideje lehet életfogytig tartó, lehet azonban csak átmeneti. Fél évig azonban minden esetben érdemes elhagyni az említett ételeket.
A típusos vagy tüneteket okozó lisztérzékenység már korán, általában a szoptatás befejezése után néhány hónappal kialakul, és a hiányos tápanyagfelszívódás tüneteivel jár: krónikus hasmenést, növekedési zavart, étvágytalanságot, émelygést, pu?adást okoz.
Az atípusos lisztérzékenység csak később jelentkezik, és általában a bélrendszeren kívüli tünetekkel, pl. vérszegénységgel és vashiánynyal, laktózértékenységgel, ismétlődő hasfájással, fogzománchiánnyal, terméketlenséggel, herpeszszerű bőrgyulladással és iskoláskori növekedési zavarral jár.
gyermekkori tünetek:
A panaszok többnyire 14-18 hónapos korban, legkésőbb 3-5 éves korig, a lisztes táplálék bevezetését követően kezdődnek. A gyerekek étvágytalanná válnak, hánynak, hasuk jellegzetesen előredomborodik a fokozott bélgáz-képződés, a béltartalom nagy mennyisége és a hasfal izomzatának ernyedtsége miatt (pókhas). Tetemes mennyiségű székletük bűzös, csomós állagú, láthatóan sok zsírt tartalmaz, mert a bélbolyhok károsodásakor először a zsírfelszívás sérül. A bőr alatti zsírszövet kevesebb a normálisnál, a végtagok feltűnően vékonyak, a pókhas így még feltűnőbb.
Az alultápláltság miatt visszamaradnak a fejlődésben, kicsik, vitaminhiány, elsősorban a zsírban oldódó vitaminok hiányában fellépő betegségek, vérszegénység mutatkoznak. Az ilyen gyerekek kedvetlenek, nyűgösek, ingerlékenyek, nem játszanak, figyelmüket nehéz lekötni. Fáradtak, kimerültek, szívesebben fekszenek.
Felnőttkori tünetek:
A felnőtteknél 20-50, leggyakrabban 35-40 éves kor között jelennek meg az emésztőrendszeri tünetek, de nagyjából felüknél ezek teljesen elmaradhatnak. Minél későbbi életkorban fejlődik ki a betegség, annál jelentéktelenebbnek tűnő és különfélébb tünetekben nyilvánul meg.
Egyik legjellemzőbb az elhúzódó, illetve ismételten jelentkező hasmenés, de székrekedés is előfordulhat. A széklet nagy tömegű, szabad szemmel is láthatóan nagy mennyiségű zsírt tartalmaz. A beteg puffadásra panaszkodik.
A felszívódás zavara miatt idővel másodlagos tünetek jelentkeznek. Az emésztőrendszeri tünetek nélküli felnőtteknél inkább ezek a másodlagos, illetve nem típusos tünetek észlelhetők, így ők általában sokkal később kerülnek orvoshoz.
A nem típusos, tápanyag, vitamin- és ásványi anyaghiányra visszavezethető tünetek, illetve betegségek a következők:
A csendes vagy más néven tünetmentes lisztérzékenységre általában egyértelmű tünetek nélkül vérvétel kapcsán derül fény a vérben talált pozitív antitestek alapján.
Bár kezdetben a lisztérzékenységnek ebben a formájában nincsenek panaszok, a glutén étrendből való kizárásával mégis megnő az érintettek ?zikai és szellemi teljesítőképessége.
Lisztérzékenységre hajlamosnak azok az emberek, akik a vérében a megfelelő antitestek jelen vannak, de a bélből vett minta negatív eredményt ad.
Ebben az esetben idővel kialakulhatnak felismerhető vékonybél-elváltozások is.
Azoknál az embereknél, akiknél valamilyen autoimmun betegség áll fenn, gyakran diagnosztizálható lisztérzékenységre való hajlam.
A lakosság 1%-a is érintett lehet !
Az utóbbi évek áttekintése alapján úgy látszik, hogy a lisztérzékenység gyakoribb betegség, mint korábban gondolták.
Egyes országokban az előfordulási gyakoriságát 1:100 és 1:500 közöttinek találták, tehát a betegség a lakosságnak akár 1%-át is érintheti!
A legtöbb esetben a lisztérzékenység tünetmentes formájáról van szó, vagyis nem a típusos tünetek jelennek meg, így előfordul, hogy a coeliakiát gyakran nem diagnosztizálják.
Lisztérzékenységre utaló tünetek jelentkezésekor elsőként egy vérvétel elegendő lehet.
Ha fölmerül a gyanú, vérvizsgálattal megerősíthetjük a lisztérzékenység fennállását.
Ha a vérvizsgálat kóros eredményt ad, akkor gyomor-béltükrözéssel végzett vékonybélből történő mintavétellel lehet a diagnózist egyértelmű tisztázni.
A lisztérzékenység diagnózisát akkor lehet egyértelműen kimondani, ha azt a vérvizsgálati eredmények alátámasztják, és a vékonybélben is megtalálhatóak az arra utaló elváltozások !
A lisztérzékenység laktózérzékenység gyakran együtt jár...
A lisztérzékenység diagnózisának felállítása előtt, illetve az azt követő időszak elején az érintetteknél a vékonybél nyálkahártyájának károsodása miatt laktózérzékenység is megjelenhet.
Ezekben az esetekben laktóztartalmú ételek fogyasztásakor hasfájás és puffadás jelentkezhet.
A laktózérzékenység esetében a magas laktóztartalmú élelmiszerek (zsíros tej, tejből készült fagylalt, friss sajtok stb.) fogyasztását mellőzni célszerű,ezek helyett laktózmentes tej, vagy pl. szójatej használható.
A gluténmentes étrendre való áttérés és a vékonybél nyálkahártyájának gyógyulása után egyes esetekben a laktózérzékenység megmaradhat.
Ezt egy igen gyakori enzimhiány okozza, melyet nem a lisztérzékenység vált ki.
Coeliákiaról akkor beszélünk, ha a glutén egyik alegysége, a gliadin nevű fehérje ellen adott immunreakció károsítja a vékonybél nyálkahártyáját, és ennek eredményeként súlyos felszívódási zavar alakul ki.
Ez esetben az emésztési zavarokon túl felléphet
- fogyás,
- hízási,
- fejlődési elakadás,
- krónikus fáradtság,
- és egyéb hiánytünetek.
A lisztérzékenyek gluténmentes étrend segítségével teljesen panaszmentesen élhetnek.
A tünetek a megfelelő gluténmentes étrendnek köszönhetően,fokozatosan csökkennek.
A gluténmentes táplálkozás jó egészségi állapotot biztosít a lisztérzékenyek számára, helyreállítja a jó közérzetet, a panaszok megszűnnek.
Tudományos kutatások történnek különféle kezelési módok kifejlesztésére.
Vizsgálják például, hogy van-e hatékony gyógyszer a lisztérzékenység ellen.
Jelenleg az ezzel foglalkozó tudományos világ egybehangzóan állítja: a lisztérzékenység kezelési módja jelenleg a gluténmentes étrend, melyet a jövőben talán ki lehet egészíteni gyógyszeres kezeléssel.
Fontos olyan dietetikust találni, aki otthon van a lisztérzékenység diétájában. Ebben a Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) tud segíteni. Érdemes olyan dietetikussal fölvenni a kapcsolatot, akivel időről-időre megbeszélhető a helyes étkezés, mivel az élelmiszerpiac folyamatosan változik, de olykor maga a beteg is.
A diéta egyszerű, betartani mégis nehéz, mert az élelmiszereken a 2%-nál kisebb mennyiségben jelenlévő adalékanyagok feltüntetése nem kötelező, s ha az alapanyag nem is tartalmaz gliadint, a gyártás során szennyeződhet vele.
A biztonságos eligazodásban segít a Magyar Táplálékallergia és Táplálékintolerancia Adatbank (1088 Budapest, Szentkirályi utca 14. Tel: 486-4826), melynek adatai bizonyos időközönként nyomtatott füzetecskék formájában is beszerezhetők. A fővároson kívül élő lisztérzékenyek postai utánvéttel is megrendelhetik a rájuk vonatkozó kiadványt.
A vásárlásban a hazai gyártású törzskönyvezett gluténmentes (gliadinmentes) élelmiszerek, OÉTI által összeállított listája ad segítséget. Az újabb gluténmentes termékek nevei a Népjóléti Közlönyben és az OÉTI által kiadott listákban jelennek meg.
A gluténmentes termékek listáját nem lehet fejben tartani, de íme, néhány alapelv, ami segít mindennapokban. Megvásárolhatók azok az élelmiszerek, amelyek:
csomagolásán szöveges felirat áll “gluténmentes, lisztérzékenyek is fogyaszthatják” vagy amelyeken kis ábra – áthúzott búzakalász – jelöli a gluténmentességet.
A “módosított búzakeményítő” felirattal ellátott élelmiszerek kerülendők, mert nem mindig tudható, hogy milyen anyagot tartalmaznak.
A kész vagy félkész ételek közül csak a gluténmentes termékek választhatók.
A lisztérzékenyek étrendjébe kerülhetnek azon jelöléssel el nem látott termékek is, amelyek gluténmentességét a gyártó cég szavatolja.
Az ételízesítők, ketchupok, az instant kakaó és italporok, az instant kávé, a fagylaltok és a pudingok gliadint tartalmazhatnak. Sör, pótkávé sem fogyasztható.
Étteremben biztonsággal ehetők a levesbetét nélküli híg levesek, párolt zöldségek és saláták, a grillezett és natúr húsok, az import zöld almán kívül minden gyümölcs és üdítőital. Desszertként gyümölcsrizs valódi tejszínnel vagy a vegetáriánus éttermekben kapható kölespuding jöhet szóba. A vegetáriánus ételekre specializálódott éttermekben általában jobban figyelnek a diétás kérésekre.
Végül következzék a diéta alapelveinek rövid összefoglalása:
Pékáruk: A búza-, árpa- és a rozspehely és -liszt, ill. a zabpehely helyett javasolt a kukorica, a rizs-, a köles-, a hajdina-, a sárgaborsó- és a szójaliszt, valamint a kukorica- és a burgonyakeményítő. A kereskedelmi forgalomban készen is beszerezhető gluténmentes kenyér, száraztészta, édesipari termékek, konzervek, sütemény- és kenyérporok. Utóbbiból levesbetét, főtt tészta, gombóc és palacsinta is készíthető.
Húsok: Hal, baromfi, sovány sertés, marha, nyúl, vad párolva, főzve, sütve, fóliában, sütőzacskóban sütve, római tálban grillezve, mikrohullámú sütőben elkészítve fogyaszthatók. A húsipari készítmények állománymódosítóként glutént tartalmazhatnak, ezért az OÉTI-lista mérvadó.
Tejtermékek: Az ízesítés nélküli tej, író, túró, juhtúró fogyasztható. A natúr kefir, joghurt, tejföl, tejdesszert, joghurt hab, túrókrém, ízesített joghurt csak akkor, ha jelölten gluténmentes, illetve gyártó által garantált. A sajtok – a holland sajtokat kivéve – fogyaszthatók.
A tojás gluténmentes, ezért tetszés szerint fogyasztható.
Zöldségek, gyümölcsök: Gluténmentesek, frissen és gyorsfagyasztva egyaránt használhatók. A gyorsfagyasztott burgonya kivétel, gluténtartalmú lehet. A gyümölcsök közül az import zöld alma gluténtartalmú bevonatot tartalmazhat, fogyasztása tilos.
Zsírok: A zsiradékok gluténmentesek, kivéve egyes szalonnaféléket, melyekből csak a listán szereplők fogyaszthatók. A gyümölcsök, olajos magvak ajánlhatók.
Fűszerek és ízesítő anyagok: A zöld és száraz fűszernövények gluténmentesek, a feldolgozott termékek nem javasoltak.
Italok: A víz, ásványvíz, rostos és szénsavas üdítők, teák gluténmentesek.
Bébiételek: A szabályosan forgalomba hozott, egy éves korig adható bébitápszerek mind gluténmentesek.
A diéta többletköltséget jelent az egész család számára, egyrészt a diétás alapanyagok ára, másrészt a költséges hozzájutás miatt. A gluténmentes élelmiszerek rendszerint speciális élelmiszerboltokban szerezhetők be, melyek lakóhelytől való távolsága növeli a költségeket.
Az érintetteknek a lisztérzékenyek érdekvédelmi betegszervezetei adhatnak segítséget a különböző törvényileg garantált támogatásokról, többek között az emelt összegű (100%) családi pótlék igényléséről.
Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete elérhető:
Levelezési cím: 1025 Budapest, Palánta utca 11., telefon: +36 1 438 02 33, telefax: +36 1 326 07 70. e-mail: info@liszterzekeny.hu
honlap: www.liszterzekeny.hu
Koltai Tünde, LEOE elnök