A cukorbetegség

A cukorbetegség (diabetes mellitus), vagy rövidítve diabétesz, a glükóz feldolgozási zavara, melynek oka a hasnyálmirigy szigetei által termelt inzulin nevű hormon hiánya, vagy a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége (inzulinrezisztencia), relatív inzulinhiány, vagy mindkettő. Az abszolút vagy relatív inzulinhiány következtében, mivel a sejtek inzulin hiányában nem képesek a glükóz felvételére, a vércukorszint megemelkedik, ezek együttesen okozzák a betegség fő tüneteit.

Tünetek:

Az 1-es típusú cukorbetegség

általában gyorsan, jellegzetes tünetek kíséretében lép fel, mégpedig annál gyorsabban, minél fiatalabb az egyén. Gyermekkorban napok-hetek, fiatal felnőttkorban hónapok alatt fejlődhetnek ki a klinikai tünetek. A cukorbetegség ezen típusának jellegzetes tünetei: sok vizelet, fogyás, szomjúság.

A 2-es típusú cukorbetegség

általában tünetszegényen zajlik. Éveken keresztül is fennállhat anélkül, hogy diagnosztizálnák. Előfordulhat, hogy a cukorbetegséget a kezdetét követően 15-20 évvel fedezik csak fel, nemegyszer súlyos késői szövődményei révén. A 2-es típusú cukorbetegségben gyakori szövődmények a baktériumok által okozott bőrfertőzések, melyek jellegzetesen a szőrtüszőkben alakulnak ki, és mélyre terjednek (furunculusok). Szintén gyakori bizonyos testrészek (elsősorban a hónalj, a szeméremtest környéke, emlő alatti területek) gombásodása, mely viszketéshez vezet. Jellegzetes továbbá az, a sebek nehezen gyógyulnak, legyen az akár sebészi metszés, akár sérülés helye.
 

A cukorbetegség tünetei hosszú távon

A betegség előrehaladásával egyre gyakoribbak a fokozott érelmeszesedés következtében kialakuló tünetek. Az érelmeszesedés cukorbetegségben általános, azaz az egész szervezetben érintheti az ereket. Az általános érelmeszesedés leggyakrabban szívinfarktus, agyi infarktus, végtagi érellátási zavar formájában jelentkezhet. Az érelmeszesedés következménye a veseműködés és a látás romlása is. A látásromlás gyakran hirtelen alakul ki, a látás teljes elvesztéséhez is vezethet.
Cukorbetegekben a szívizominfarktus gyakran tünetszegényen zajlik (úgynevezett néma infarktus). Ez azt jelenti, hogy a cukorbeteg nem érez az infarktusra jellemző mellkasi fájdalmat, ami abból adódik, hogy az érzőidegek működése csökkent. Ilyenkor csak a következményes csökkent szívműködés hívhatja fel a figyelmet lezajlott infarktus lehetőségére, vagy egy rutin EKG vizsgálaton veszik észre a korábbi infarktusra utaló jellegzetes elváltozásokat. A végtagi érelmeszesedés a vérellátás zavarához, előbb-utóbb elhalásokhoz vezet. Az elhalás a lábujjakon kezdődik és kezeletlen esetben, felfelé haladva, további elhalásokhoz vezethet. Amennyiben időben nem kap megfelelő kezelést a beteg végtagi amputáció is szükségessé válhat. A vesefunkció romlása fokozatos. Kezeletlen esetben végstádiumú krónikus veseelégtelenség alakul ki; a beteg ekkor már dialízisre szorul.
 

Az 1-es típusú cukorbetegség kezelése

 
1. típusban azonnal inzulinpótlásra szorul a beteg egész életében. Ekkor mesterséges úton, injekcióval, vagy inzulinpumpával pótolják a hasnyálmirigy működési zavara következtében létrejövő hormonhiányt. Ha ezt nem tennék, az anyagcsere-folyamatok romlanak, ezáltal a különböző szervek működése elégtelenné válik.

Az életmód terápia

Minden betegnek követni kell az ún. életmód-terápia előírásait, ami étrendi előírások megtartását és a fizikai aktivitás (mozgás, sportolás) rendszeres folytatását jelent. A terápia ezen része nem mellőzhető inzulin alkalmazása esetén sem. E kezelési módnak különös jelentősége van a testsúlyfelesleggel rendelkező cukorbetegek esetén, akiknél testsúlycsökkentést kell megcélozni.
 

Nagyon fontos a rendszeres kontroll!

Értelemszerűen a cukorbetegség idült természetéből adódóan a kezelés eredményéről (sikeréről vagy kudarcáról) csak időszakos ellenőrzés kapcsán győződhetünk meg. Alapesetben helyes, ha a beteg a kezelőorvosát egy évben kb. négyszer felkeresi, s laboratóriumi vér- és vizeletvizsgálattal ellenőrzik állapotát. Az ellenőrzéshez hozzátartozik a vérnyomás mérése, a láb állapotának időszakos megtekintése és az időszakos szemészeti szakvizsgálat is.
 

A 2-es típusú cukorbetegség kezelése

 
A kettes típusú cukorbetegség kezelésnek módját a betegség adott stádiuma határozza meg. Mindenképpen az az alapvető cél, hogy ismét egyensúlyba hozzuk a szervezet inzulin igényét a rendelkezésre álló kínálattal.
Első fő csoport az életmódi eszközök
 

- Alapvető lehetőség a diéta

Nyilvánvalóan , ha megfelelően elosztjuk a nap folyamán a bevitt szénhidrátokat (egyszerű és összetett cukrokat) és egyszerre nagyobb mennyiségű szénhidrát bevitelétől tartózkodunk, a rendelkezésre álló inzulintermelő kapacitás elegendő lehet a kisebb vércukor emelő hatás kivédésére. Az étkezések során bevitt nagyobb mennyiségű rost (zöldség, saláta, teljes kiőrlésű gabonafélék), képes a cukrok felszívódását jelentősen lassítani, így a vércukor szint emelkedést mérsékelni.
 

- A testsúly csökkentése

A fogyás során a zsírszövet mennyisége csökken, így a működtetéséhez, vezérléséhez szükséges inzulin mennyiség is megtakarítható.
 

- A testmozgás

Vizsgálatokkal bizonyították, hogy a rendszeresen végzett testmozgás már 2-3 héten belül jelentős javulást idéz elő az inzulinérzékenységben. Természetesen egyénre szabottan kell az életmódot a beteg számára elõírni, figyelemmel esetleges egyéb betegségeire, egyéni tűrõképességére.
 

Második fő csoport a gyógyszerek

 

- Az akarbóz

Akarbózzal mód van a tápcsatornába került összetett cukrok lebontásának fékezésére, ezzel megakadályozható a cukrok gyors felszívódása, így a nagyfokú vércukor szint emelkedés. Nyilvánvaló, hogy magas éhomi vércukor esetén ezen gyógyszerek jelentősége már csekélyebb.
 

- A szulfanilurák csoportja

Egyik legrégebbi gyógyszercsoportunk a szulfaniluráké, a hasnyálmirigy inzulin termelését képesek serkenteni, így növelni a rendelkezésre álló inzulin mennyiségét. A csoport újabban kiegészült rövidebb hatástartamú készítményekkel melyek kevésbé elnyújtott hatásúak, így alakalmasak csak az étkezés okozta vércukorszint emelkedés ellensúlyozására.
Rendkívül hatékony módszerről van szó, de ne feledjük az inzulin termelés csökkenése éppen a fokozott inzulin igény miatti hasnyálmirigy túlterhelés és béta sejt pusztulás eredménye.

- A metformin

A gyógyszeres kelléktár újabb darabjai merőben más megközelítéssel kezelik a problémát. Nyilván logikai úton is levezethető, hogy ha a betegséget a fennálló inzulin rezisztencia okozza, ennek megszüntetése megoldást jelenthet. Nos erre is van mód. Korábban már évtizedes tapasztalat halmozódott fel a metforminnal, mely döntően a máj, kisebb mértékben az izomzat inzulin érzékenységét képes helyreállítani.
 

- A glitazon

Néhány évvel ezelőtt egy újabb ígéretes gyógyszerrel egészült ki a terápiás fegyvertár. A glitazonok elsősorban a zsírszövetben állítják helyre az inzulin érzékenységet, így jól kombinálhatók a metforminnal. A javuló inzulin érzékenység miatt kevesebb inzulin elegendő a vércukor szint helyben tartásához. A szervezet ezért csökkenteni fogja az inzulin termelést, megőrizve az inzulin termelő kapacitásokat,javítva ezzel a hasnyálmirigy béta sejtjeinek élettartamát,lassítva az utat az inzulinkezelés bevezetéséig.
Ez az ami miatt jelenleg az inzulin érzékenységet helyreállító gyógyszerek a nem inzulinfüggő cukorbetegség „alapgyógyszerei”.
 

More from this